- Mit csinál a zsákos ember? Hogy kerül zsákba macska? Keresi a zsák a foltját? Merre jár most Zsákos Frodó? - Na ezekre a kérdésekre itt biztosan nem kapsz választ! A zsákokról viszont hétköznapi ismeretekkel gyarapodhatsz, így akár otthon, kertben, akár a munkahelyen megérted ha valami nem működik és tudni fogod, mit és miért használj problémamentesen.

- Mi a zsák? - Alap esetben, amit zsáknak nevezünk. - Hogy-hogy? - A zsák lehet kicsi, akár azonos méretű mint egy tasak/zacskó, lehet ugyanolyan méretű, vastagságú színű, de lényeg hogy ezt zsáknak hívjuk. - Ez a róka fogta csuka? - Persze.

Szóval zsákban valami tömegeset tárolunk, szállítunk, de ez sem feltétlen igaz. Egy badellás, szemetes zsákban gyűjtögetünk, amíg meg nem telik vagy szaga miatt ki nem dobjuk. A mosózsákban ruhát mosunk, a sütőzsákban húst sütünk, a babzsákkal játszunk, a gólzsákba meg nem is teszünk semmit, stb. Nem igazán egzakt a zsák megfogalmazása.

Nagyon sok cél szerint szortírozzuk a zsákokat és a cél általában meg is határozza a méretet, alapanyagot és vastagságot, de még akár a színt is. - Lehetek morbid? Hullazsák! - Fekete és a tartalom jellemző tömege (0-150 kg) alapján legalább 100 mikron vastagságú. Természetesen LDPE (alacsony nyomású polietilén) alapanyagból. Barátságosabb vizeken járva nézzük a régi kenyeres zsákot, amiben régen elvitték a száraz kenyeret a menzákról. Ez szövött, légáteresztő zsák kellett legyen, hogy szállítás és tárolás közben ne penészedjen, hanem száradjon tovább a pékáru. Amit viszont a boltokban használunk például a 6 db zsemlénkhez, már zacskó, pedig ez nagyobb mint a kisméretű kozmetikai szemetes zsák. - Na ezzel még nem lettél okosabb! -

Akkor nézzük miből készül és miért:

Legtöbb helyen műanyag vagy papír zsákkal találkozunk, persze lehet akár textilből vagy raschelből is. Na jó ez háló és szintén műanyag :). Most az első kettővel foglalkozzunk. A műanyag zsák jellemzően magas vagy alacsony nyomású polietilénből készül, megint csak a célnak alárendelve. Aminél a súlytartás, a vastagság a fontos, ott alacsony azaz LDPE az alapanyag. Ez zsákoknál inkább vastagabb 20-100 mikron tartományba vagy akár fölé esik. Az LDPE jellemzője, hogy inkább nyúlik, jól bírja a szúró, vágó anyagokat és csendes a használata, azaz nem "zörgős". Kiszúrva legfeljebb lyukas lesz, de tartja a tartalmát.Tehát a "sittes" zsák - ami nem a börtöntöltelékről, hanem az építési törmelékről kapta a nevét bizony vastag és bírja a kövek, téglák, zúzalékok éleit és tömegét. Ugye nem is gondolunk bele, hogy a "sittes" ember nagyjából a törmelékkel, hulladékkal azonosított csoport...

A magas nyomású (HDPE) kifejezetten zörgős anyag. Ebből akár nagyon vékony zsákokat is készítenek akár 6-8! mikron vastagságban (mint egy bevásárló tasak). Jellemzője, hogy vékonyságához képest igazán erős, viszont a vágó, szúró tárgyakkal nem köt tartós barátságot. Azonnal képes végighasadni és kifordul minden belőle. Na emiatt van a bevásárló tasakoknál, hogy elbír akár 8-10 kg lisztet, viszont egy sarkos tartóstej karton azonnal végighasítja és használhatatlanná teszi. Nem mindegy mit és hogyan pakolunk a HDPE zsákokba. - Akkor mihaszna? - Nem, dehogy! A kisebb, anyagtípusnak megfelelő dolgokhoz teljesen felesleges lenne vastag LDPE-t használni, hisz többszöröse, akár sokszorosa az anyagtartalma és így sokszorosa a keletkezett hulladék is. Árban is meghatározó a vastagság. Újrahasznosítható mindkettő, de mégiscsak hiba és pazarlás lenne 100 mikronos sittes zsákba plüss állatokat csomagolni. Mivel a csomagolás rendre a hulladéktelepre, feldolgozóba kerül, az adott állam preferenciái szerint több dolgok történhet a műanyaggal.

1. A legrosszabb, ha nem kerül begyűjtésre és az út mentén vagy a kiskertek, erdők tövében végzi. Büntetném tűzzel-vassal, aki erre képes, de ez nem a műanyag hibája. Lehetne betétdíja, ami miatt vagy megérné a többségnek a visszagyűjtés vagy lennének, akiknek megéri mint most az üveg, aludoboz esetén. Ez kormányzati döntés, de jelenleg csak termékdíj van, ami megy a nagy kalapba és ezt sem oldja meg, viszont drágává teszi a zsákokat, a csomagolást.

2. Rossz, ha a szeméttelepen marad, bomlik, nem bomlik, de biztosan nem kerül vissza az anyagok körforgásába, pedig lehet újrahasznosítani.

3. Nem tartom jónak az égetését sem, igaz más hulladékok közt és a mai korszerű szűrök mellett talán nem környezetkárosító. A hőre, villamos áramra szükség van, amit ebből is előállítanak. Ha nem ebből, akkor másból - fa, energiafű, egyéb hulladék, gáz, szén, atom, stb., - mert a napelemek még nem tudják kielégíteni a szükségleteinket.

4. Jó megoldás, bár sokan ismeret hiányában idegenkednek tőle, tüntetnek ellene, amikor zárt kémiai eljárással (pirolízis) bontják szét a műanyagokat és akár a gumikat is. Hőenergia befektetéssel és katalizátor anyagokkal tulajdonképpen olaj és gáz jön létre, mely már könnyen szállítható és abszolút újra használható. A gumira picit kitérve még fém és korom is képződik, de zárt a rendszer és a fémet is hasznosítják meg a kormot is megveszi a gumiipar. Szükség van rájuk. Ez 100%-ban zárt, környezetkímélő és nyersanyagokat kapunk vissza. A szállítás, tárolás ehhez is kapcsolódik - mint mindenhez - ami megint környezet szennyező, zajterhelő, útrongáló, stb.

5. A legjobb talán, amikor a műanyagot megtisztítva (mosás-válogatás) újra darálják és granulátumot készítenek belőle. Mivel ez már újra feldolgozás - szennyező anyagot tartalmazhat -, ezért re-granulátumnak nevezzük  a darált és regranulált alapanyagot. Bár a műanyag gyártás 100 celsius fok fölött történik és ez kvázi sterilizál, azért a regranulátumból készült zsákokat NEM használhatjuk élelmiszerek csomagolására, legalábbis közvetlenül nem érintkezhet az élelmiszerrel. Jó ha tudod, hogy a "költségérzékenység" okán egyes hideg- vagy melegkonyhák tudva vagy nem tudva, de ipari nyújtható fóliát használnak a hidegtál, gyros vagy szendvics csomagolására. Ez gáz, mert az ipari anyag azért olcsóbb mert a gyártása és alapanyaga nem élelmiszer közvetlen csomagolására készül, hanem például raklap csomagolásra. Tehát "koszosabb" és olcsóbb, mint amit kifejezetten élelmiszerrel való érintkezésre gyártanak! 

Tehát szükséges és elégséges mértékben használjunk csomagolóanyagot, legyünk költségérzékenyek és ezzel környezettudatosak. Csomagolni muszáj!

A műanyag helyett akkor miért nem papírt használunk? Használunk, de egyszerűen nem alkalmas mindenre és nem alkalmazható mindenhol. Ráadásul azonos tartalom bíráshoz sokkal vastagabb, így sokkal több papírra van szükség. Mitől lesz erősebb és használhatóbb? Hát "társítják" műanyag fóliával, aluminium fóliával azaz rétegeket ragasztanak egymáshoz. Na innentől kezdve a papír csomagolóanyag - nem szétválasztható rétegek miatt - egyáltalán nem újrahasznosítható! Papír, farkasbőrbe bújva! Akkor hol is környezetbarátabb?

Filmeken láttuk a papírzsákokat Amerikában, de nem láttuk hányszor szakad ki, hullik szét, okoz nagyságrendekkel nagyobb károkat a használóknak. A visszagyűjtés pedig még inkább nem megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés, akciós visszagyűjtés látványos, de még nehezebb lenne megoldani mint a műanyagot. Hagyjuk a reklámújságok példáját, amikor a nyomdából szinte egyből, akár kötegelve kerülnek a kuka mellé. Sőt műanyag fólia bevonattal fényesítve meg csak égetőműben vagy szeméttelepen végezheti... Nem, sajnos a papír töredéke kerül valós visszagyűjtésre, a visszagyűjtött papír a társítottság miatt az égetőműben vagy szeméttelepen végi és az újrapapír a sok mosás, pépesítés, hengerlés okán sem alkalmas újból élelmiszer csomagolásra, mert szennyezett és így azonos kb. a műanyag helyzetével. Csak tömegesebb, de lebomlik - azaz szétmálik nedvesség, víz hatására.

A papíripari lobbi jóval régebbi történelmi léte és működése, jóval nagyobb lobbi erővel bír az USA-ban és sok helyen a Világon. A papír és műanyag látszólag környezet érdekében vívott harca, valójában nagyon komoly - pénz mentén haladó - érdekek rendszeres összecsapása. A papír előállítása (is!) drága, rengeteg tiszta vizet! és villamos energiát használ. Az újrafeldolgozása (is!) drága és a papírt pont ott és annak dolgozzák fel, amiért több pénzt lehet kérni. Amikor sok a papír és kevesebb a kereslet, csökken az ár és ez nem kedvez a részvényeseknek. Nosza nekiugrasztják a"zöldeket" a műanyagnak és máris nő a kereslet, nő az ár és élvezik a részvényesek. A műanyagnál meg csökken. Szóval ne áltassuk magunkat, de térjünk vissza az eredeti témánkhoz a zsákhoz.

Amikor az alapanyagokat tisztáztuk, igazából a vastagság és a szín már csak célszerűség. A zsák alsó zárása általában hegesztés, ami többségében vonalszerű, de erősebb, vastagabb zsákoknál a teherbírás miatt szélesebb csíkú, azaz sávos is lehet. A hegesztés a két réteg felmelegítésével és összenyomásával, kvázi eggyé olvasztja az anyagot. Esetenként azonban nincs alja a zsáknak, mert például elkötik. A zsák száját szintén lezárhatják hegesztéssel, elkötéssel vagy más anyaggal való kötözéssel is, de le is ragaszthatják. A szemetes zsákoknál egyre elterjedtebb a gyártás során a szájazásba helyezett zárószalag. Ez nagyon praktikus, mert gyorsan és könnyen összehúzható a zsák szája, így kiborulás ellen is véd, vinni is lehet a szalagfüllel és akár légmentesre is köthető vele, hogy ne bűzölögjön a kukában sem. 

A zsákok jellemzően lehegesztett tömlők, amelyek téglalap alakúnak néznek ki. Vannak oldalredőzött (mindkét oldalon behajtása van) zsákok is, ilyenkor az oldalbehajtás segíti a kisebb helyigényt. Az ilyen alapanyagból készült zsákot tehát könnyebb tárolni, mert egy kb. 70 cm széles zsák feltekerve nem igazán fér be egy fiókba. Ha ez a zsák 40 cm és 2x15 cm oldalbehajtással van elkészítve, akkor már a tárolása praktikusabb. Ami fontos, hogy kukazsák keresés közben, a kerek kukáknál és a szögletes kukáknál is a külső kerület az, ami alapján a zsák szájának a méretét megtudhatjuk. Egy 120 literes szögletes kukába nem megfelelő az a zsák, ami egy 120 literes kerek kukába pont jó. Mivel manapság már nagyon sok típusú kukát készítenek a különböző designnak, stílusnak megfelelően fontos, hogy ne csak az űrtartalom méretével legyünk tisztában, ne csak a kuka belső nyílását vegyük figyelembe, hanem vegyük figyelembe a kerületét is. A magasság esetén pedig gondoljunk a visszahajthatóságra is az edény szájára. Ha így mérünk és nem milliméterre így rendeljük a zsákot, akkor biztosan a megfelelőt kapjuk! - A szinekkel még nem is foglalkoztunk! - Említettük a célszerűséget. A színes zsákokat a különböző szemétféleségek vagy területek megkülönböztetésére használhatjuk . A kórházaknál gyakori, hogy a veszélyes hulladék sárga, a kommunális szemét szürke vagy kék, a mosodába küldendő szennyes, pedig zöld zsákba kerül. Így megszokott szelekciós szempontok mentén a zsákok - és a bennük lévő - mindíg a rendeltetési helyére érkezik. Te milyen megkülönböztetésre használnád a színeket?